Társasházi kisokos

Társasházi kisokos

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a társasházi tulajdonnal rendelkezők nem igazán vannak tisztában a jogaikkal, és a kötelezettségeikkel.

Ezen szeretnénk egy kicsit segíteni, tippekkel, törvényi magyarázatokkal.

Közös képviselő váltás

Fontos tudni, hogy a közös képviselő feladata a tulajdonosok érdekeinek a képviselete, vagyis nem a tulajdonosok vannak a közös képviselőért, hanem fordítva.

43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében.

Tehát a közös képviselő önkényesen nem dönthet! Javaslatokat tesz, felhívja a figyelmet a hiányosságokra, a kötelezettségekre, a megoldandó problémákra. Ezeket a javaslatokat a tulajdonosok a közgyűlésen megvitatják, illetve határozatokat hoznak a megvalósításokról. EZÉRT IS FONTOS, HOGY MINDEN TULAJDONOS RÉSZT VEGYEN A TÁRSASHÁZ KÖZGYŰLÉSEIN, hisz minden , ami a társasházat érinti ott kerül megbeszélésre, a jelenlévő tulajdonosok hozzák meg a döntéseket.

A közös képviselő jogkörét illetve a kötelezettségeit a

Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 43.§ - 50.§ tartalmazza.

Amennyiben nem vagyunk megelégedve a közös képviselő munkájával, akkor élhetünk a visszahívási jogunkkal, melyet a társasházi törvény szabályoz!

A Társasházi törvény 28. paragrafusa az alábbiakat tartalmazza:

28. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz: d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról

Eszerint tehát a közös képviselőt csak a közgyűlés mentheti fel, első lépésként tehát egy közgyűlés összehívása a feladat. Ezt a tulajdoni hányadok arányában számolva a tulajdonosok egytizede kezdeményezheti. A közös képviselő ennek alapján köteles összehívni a közgyűlést a megjelölt napirendi pontokkal. Amennyiben a közös képviselő ennek a kötelezettségének nem tenne eleget 30 napon belül, akkor a Számvizsgáló Bizottság újabb 15 napon belül összehívhatja a közgyűlést. Ha erre sem kerülne sor, akkor bármely tulajdonos megteheti ezt.
A közös képviselő megválasztásához nincs szükség minősített többségre, tehát a jelenlevők 50+1 százalék többsége megválaszthatja a közös képviselőt. Ezt határozatképtelenség esetén akár a megismételt közgyűlés is megszavazhatja, mivel nincs szükség minősített többségre.
Az átadás-átvételkor az érvényben lévő szerződéseket, iratokat – a társasház összes iratanyagát – adja át a leköszönő képviselő az új megbízottnak. Az átadott dokumentumokról külön átadás-átvételi jegyzőkönyvet szükséges felvenni.

Az átadás-átvételkor átadandó dokumentumok:

- az előző évek teljes iratanyaga (banki és pénztárbizonylatok, közös költség befizetések nyilvántartása),

- pénzügyi beszámoló, a házipénztár egyenlege,

- kulcsok (amennyiben bármely elzárt közös helyiséghez csak a közös képviselőnek van kulcsa/bejárása),

- adózással kapcsolatos iratok és biztosítási kötvények adatai,

- az egyes perek anyagai és a hátralékkal rendelkezőkkel szembeni intézkedések adatai,

- szolgáltatókkal és közszolgáltatókkal kötött szerződések,

- Számvitel politika, Pénzkezelési szabályzat,

- Határozatok Könyve,

- Alapító Okirat,

- SZMSZ,

- műszaki dokumentáció.

Meghiúsuló átadás-átvétel:
A jogszabályok 30 napos határidővel kötelezik a leköszönő közös képviselőt, hogy átadja a szükséges okmányokat.
Amennyiben erre nem kerül sor, legelőször is ajánlott levélben érdemes felszólítani a közös képviselőt, hogy tegyen eleget átadási kötelezettségének. Nem ritka sajnos, hogy ez sem vezet azonban eredményre. Ilyenkor a tulajdonosoknak módjukban áll egy tájékoztatást küldeni a közös képviselőnek, hogy a hiányzó összes iratot közvetlenül a szolgáltatóktól kéri majd be a ház, méghozzá az ő költségén. Amennyiben az iratátadás miatt az előző év újra könyvelése válik szükségessé, ugyanez a módszer alkalmazható. Minden át nem adott irat újra beszerzésének a költsége a leköszönő közös képviselőt terheli.

Elszámoló közgyűlés

48. § (1) * A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetve az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:
a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,
b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,
c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,
d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát,
e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket,
f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban, továbbá) a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarítások összegét költségnemenként és tulajdonostársanként a közös költség megosztásának a szervezeti működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban.
(2) * Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő vagy az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről és a fogyasztóvédelmi hatóság 43/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásáról való lemondást.

Vagyis a közös képviselő május 31.-ig köteles egy úgynevezett elszámoló közgyűlést megtartani, ahol az előző gazdasági év történéseivel kell elszámolnia a tulajdonosok felé.

Amennyiben a társasházban számvizsgáló bizottság működik, ott a közös képviselő első körben a bizottsági tagoknak küldi el az elszámolást, a bizottsági tagok jóváhagyásával együtt kerülhet azután a közgyűlés elé.

VBF - Villamos Biztonságtechnikai Felülvizsgálat

Az épületek elektromos hálózatát eddig érintésvédelmileg (ÉV), illetve tűzvédelmi szempontból (TV) kellett felülvizsgálni. Lakóépületek esetében mindkét felülvizsgálat 6 évig volt érvényes.
A vonatkozó jogszabály értelmében - 40/2017 (XII.4.) NGM rendelet - ezentúl a felülvizsgálatokat egyben kell elvégezni, a hivatalos megnevezésük Villamos Biztonságtechnikai Felülvizsgálat (VBF).
Ez a jövőben azt jelenti, hogy akár a hatályos ÉV (Érintésvédelmi felülvizsgálat), akár a hatályos TV (Tűzvédelmi felülvizsgálat) lejár, abban az esetben ezt a VBF-et kell elvégezni, amely magában foglalja a érintésvédelmi, valamint a tűzvédelmi felülvizsgálatot egyaránt.
Azoknál az épületeknél, ahol az ÉV, TV egy időben volt elvégezve, ott nincs gond, a felülvizsgálatok lejárati időpontjában el kell végezni a VBF-et, és az továbbra is 6 évig lesz érvényes. Ott van gond, ahol az ÉV, TV felülvizsgálatok nem egy időpontban lettek elvégezve, ezeknél az épületeknél akár az ÉV, akár a TV lejáratakor a mindkét felülvizsgálatot magába foglaló VBF-et kell elvégezni.

Egyéb épületeknél (közintézmények, iskolák, óvodák stb.) sajnos még rosszabb a helyzet. Azoknál az épületeknél, ahol állandó jelleggel munkavégzés céljából emberek tartózkodnak (nem egészen így fogalmaz a jogszabály, de a lényeg ez), ott eddig az érintésvédelmi felülvizsgálatot 3 évente, a tűzvédelmi felülvizsgálatot 6 évente kellett elvégezni. A továbbiakban a VBF sajnos 3 évente lesz kötelező.

Összegszerűséget nézve a továbbiakban a VBF annyiba fog kerülni, mint az ÉV, TV felülvizsgálat összesen, hiszen a VBF ezt a két felülvizsgálat típust fogja tartalmazni.

A villámvédelmi felülvizsgálat (VV) nem változott, azoknál az épületeknél, amelyek villámvédelmre kötelezettek, továbbra is 6 évente kell elvégezni a felülvizsgálatot.

Mit lehet tenni a közös költséget nem fizetőkkel szemben?


Elsődleges szempont, hogy a képviseletet ellátó naprakész könyvelést és nyilvántartást vezessen, melyből világosan átlátható minden fizetési kötelezettséggel rendelkező tulajdonos egyenlege. Ezek ismeretében elmaradás esetén szükséges a tulajdonos informálása.
Amennyiben az informálás nem vezet eredményre, úgy a közös képviselő tértivevénnyel ellátott levélben fizetési felszólítást küld a hátralékkal rendelkező tulajdonosnak.
A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell az elmaradás pontos összegét, a befizetés
helyét, azaz a Társasház pontos bankszámlaszámát és a befizetésre kiszabott határidőt.
Abban az esetben, ha a fizetési szándék továbbra sem történik meg, fizetési meghagyás kezdeményezhető az illetékes Bíróságon, melyet végső esetben végrehajtási eljárás követhet (pld: jelzálogbejegyzés).

Mi kimondottan a társasházak számára kifejlesztett ügyviteli szoftvert használunk. A tulajdonosok fizetési kötelezettségük elmaradása esetén az első és második hónapban megkapják a fizetési felszólításukat. Három hónapos tartozás estén FMH (fizetési meghagyás) kerül kiküldésre, ezzel is igyekszünk minimalizálni a társasházak kintlévőségeit.

Közös Költség - mit is jelent, mire és miért kell fizetni

Ingatlanvásárlásnál vagy egy új albérletbe való költözésnél az egyik első kérdésünk a tulajdonostól, hogy – természetesen a rezsi mellett – mennyi a közös költség összege, milyen többletkiadásokra számíthatunk? Egyáltalán mi a közös költség, milyen tételeket tartalmaz a közös költség és hogyan történik a társasházi közös költség kiszámítása a Társasházi Törvény közös költség befizetésére vonatkozó szakasza alapján?

Magyarok milliói élnek társasházakban, ahol az egyik legnagyobb konfliktusforrás nem más, mint a közös költség, ami minden tulajdonost tulajdoni hányada arányában, a lakásának négyzetméterszámától függően terhel. Cikkünkben minden fontos információt elárulunk a Társasházi Törvény közös költség kötelezettségei kapcsán: mi a közös költség jelentése, hol mennyi a közös költség összege, mitől függ, hogy emelkedik-e a közös költség? Mi a teendő, ha társasházi közös költség tartozás áll fenn vagy tartozást halmoztunk fel, mikor évül el a közös költség tartozás? Albérlet közös költség ki fizeti?

Mi a közös költség jelentése?

A közös költség mindenkit terhel, aki valamilyen társasházban, közös fenntartású épületben lakik, avagy ilyen ingatlant birtokol. A közös költség (közös költség angolul: common charges) magában foglalja a közös tulajdon fenntartási- és felújítási költségeit, a közös tulajdonrészt képző épület berendezéseinek költségeit, a rendes gazdálkodáson túli kiadásokat, illetve a biztosítási költségeket is, amelyekről általában havi rendszerességű elszámolást vezetnek, lakásonként. A közös költség összege magasabb, ha valakinek nagyobb alapterületű lakása van a házban, ugyanígy a kisebb lakások esetében a közös költség is kevesebb.

Közös költség törvény

A közös költségről a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) rendelkezik: a Társasházi Törvény közös költség tekintetében kimondja, hogy a közös költség fogalma a számviteli szabályok szerint értelmezendő, a közös költség a tulajdonostársakat terheli, tulajdoni hányaduk arányában. Az állandó és a rendhagyó kiadások kapcsán éves elszámolást készítenek, melyben a tényleges kiadások költségnemenként kerülnek felsorolásra, az elszámolásnak tartalmaznia kell a tulajdonosok közös költséghez való hozzájárulásának előírását, teljesítését.

A "közös költség hozzájárulás" fogalmát is érdemes ismernünk a társasházi költségvetés kapcsán: egy olyan befizetett összegről van szó, ami a társasházi alapköltségek mellett (pl. közös rezsi) gyakorlatilag felhalmozódó előlegként kerül a társasház számlájára, hogyha bejönne egy nagyobb tétel, a társasháznak ne kelljen likviditási problémákkal szembenéznie (közös költség előtakarékosság). A költségvetésben tervezett várható költségeket hivatalosan "kiadásoknak" nevezik – ilyen kiadás lehet az, ha egy társasházba utólag liftet építenek be, vagy ha panelprogramon megy keresztül.

A közös költség tartalma

  • Társasházi biztosítási költségek: ide tartoznak például az épületen belüli villany-, víz- és gázvezetékek meghibásodásával kapcsolatos költségeinek fedezése, a beázás, a viharkár és minden egyéb tényező, amelyre vonatkozik a társasházi biztosítás.

  • Fenntartási költségek: a közös használatú, nem lakáscélú terek takarítási költségei (pl. lépcsőház, szeméttározó), a közös helyiségek rezsiköltségei, a liftek működtetési díja, a szemétszállítás díja (van, ahol ez a tétel nem tartozik a közös költségbe), az épület körüli járdák és zöldterületek karbantartási költségei, és amennyiben van parkosított udvar, annak a fenntartási költségei.

  • Felújítási költségek: a közös tulajdonban álló épületrészek és közös helyiségeinek rendszeres felújítása – pl. szigetelés, festés, tetőcsere és egyéb időszakos munkálatok, de ide tartozik például a panelprogram is.

A társasházi közös költség kiszámítása

A közös költség jogszabály értelmében, akinek több a külön tulajdona és ezáltal a külön tulajdonra jutó közös tulajdoni hányada, annak a személynek a rendelkezési, használati és hasznosítási joga is több – éppen ezért a társasházi költségviselés során is arányosan több terhet kell a "közösbe" befizetnie. A társasházi közös költség megállapítása történhet a közös tulajdoni hányad alapján számított havi hozzájárulás formájában, illetve a közös tulajdoni hányad kiszámításának alapjául szolgáló alapterület szerint történő havi hozzájárulás kiszámításával is.

A lényeg tehát: a közös költség összege annak függvényeben növekszik, hogy kinek mekkora a külön tulajdona a társasházban – a nagyobb lakások esetében több a közös költség, a kisebbeknél kevesebb a közös költség. Továbbá a közös költség megemelő tényezői közé tartoznak a közös kiadások: tipikusan a társasház karbantartását és felújítását célzó beruházásokról van szó, mint például a tetőcsere vagy a homlokzati szigetelés.

Hol mennyi a közös költség?

A közös költség összegének megállapítása minden esetben egyedi alapon történik, hiszen minden társasháznak és a bennük található lakásoknak, garázsoknak, tárolóhelyiségeknek egyedi műszaki paraméterei vannak nyilvántartva. A közös költség összegét befolyásolhatja a lakásunk mérete mellett az épület kora és energiahatékonysága, a társasház anyagi helyzete, a múltbéli kiadások és a tervezett kiadások egyaránt.

Közös költség tartozás – mi a teendő?

Mondanunk sem kell, a közös költség összegét a társasház tagjainak kötelező befizetnie, különben közös költség tartozás keletkezik. A közös költség beszedése a társasház közös képviselőjének a felelőssége: amennyiben egy tulajdonos nem fizet, a közös költség hátralék behajtása céljából előbb írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek ki számára, benne a fizetési határidővel (ami alapesetben a közlés tudomásulvételétől indul) – egyébként a közös költség tartozás elévül 5 évnél régebbi közös költség tartozás esetén.

Bizonyos esetekben csak az oldja meg a problémát, ha fizetési meghagyás kerül kibocsátásra, és ha a társasház egy ügyvéd közreműködését kéri, ugyanis a tulajdonosok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen következményei lehetnek a közös költség nemfizetésének, ugyanis végső esetben végrehajtási eljárás folyhat le a közös költséggel tartozó tulajdonossal szemben. Már három havi közös költség tartozás következménye gyanánt jelzálogjog bejegyzése történhet, amit akkor törölnek, ha a közös költség tartozás kiegyenlítése megtörténik.

Albérlet közös költség ki fizeti?

A közös költség terhe általában azt/azokat a személyt/személyeket terhelik, akik az ingatlanban élnek vagy azt birtokolják. Alapesetben a közös költség a tulajdonos terhe a rá eső tulajdoni hányadának megfelelően, azonban amennyiben az ingatlan albérlet formájában kerül kiadásra, ezt a költséget átterhelik az albérlőre a lakás rezsijével együtt – mindez érthető, hiszen a társasház működtetéséhez szükséges költségeket annak célszerű fizetni, aki ott lakik.

A "sima" közös költség rendszerint az albérlő terhe (pl. szemétszállítás, liftüzemeltetés, lépcsőház takaríttatása), azonban erről mindenképpen egyezzünk meg előre és foglaljuk bele a bérleti szerződésbe a későbbi közös költség konfliktusok elkerülése végett. A közös költség előtakarékosság és a társasházat érintő nagyobb kiadások (tervezett kiadások), mint például a szennyvízvezetékek karbantartása vagy a tetőfelújítás, melyek jellemzően nagyobb tételt jelentenek, a tulajdonos költségei közé tartoznak.

A közös költséget megemelő múltbeli tételek – amelyek, habár az ingatlan értékét növelték, de az alacsonyabb rezsi miatt az albérlőnek is kedveznek – gyakran vitatható kategóriába tartoznak (pl. panelprogram). A tulajdonos megteheti, hogy az ilyen közös költség többletet az albérlőre terhelje (már ha az albérlő ennek ellenére is belemegy a szerződéskötésbe), azonban az a legetikusabb megoldás, ha az albérlő mindössze a fentiekben felsorolt alapköltségeket fizeti. Gyakori példa az is, hogy az albérleteztető tulajdonosok a megemelkedett közös költség összegét belefoglalják az albérleti díjba.

Kérdezz - felelek


Mikor kötelező számvizsgálót választani?

25 lakás feletti társasházak esetében kötelező!

Mi a feladata a számvizsgálónak?

A számvizsgáló elsődleges feladata, a közös képviselő tevékenységének, illetve a Társasház pénzforgalmának ellenőrzése. További feladatait az SZMSZ-ben foglaltak határozzák meg.

Mit tartalmaz az SZMSZ?

A társasházban előírt Házirenden túl, a SZERVEZETI és MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT részletesen meghatározza a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló tagokfeladatait, kötelezettségeit, valamint a jogait. A Társasház működésének szabályait, a Társasház egyéni arculatára formálva, a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.

Hogyan módosítható az SZMSZ?

Közgyűlés döntésével, bármikor!

2003. évi CXXXIII. törvény  -   15. § A közösség – a 14. §-ban meghatározottak szerint – a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

Mit lehet rögzíteni a házirendben?

Közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthető az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai.

Mi szükséges a tulajdonosok által kezdeményezett közgyűlést összehívásához?

A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását.

Évente hány alkalommal kell közgyűlést tartani?

Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, legkésőbb május 31.-ig úgynevezett elszámoló közgyűlést kell tartani az előző gazdasági év lezárásaként.

A közgyűlésen hozott döntések, hol és milyen formában kerülnek rögzítésre?

Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre. A közgyűléseken született határozatokat, a Közgyűlési Határozatok Könyvében is vezetni kell.

Mikor döntésképes egy közgyűlés?

Döntésképes a közgyűlés abban az esetben, ha a tulajdonosok összes tulajdoni hányadának több mint a fele jelen van. Jelenlét hiányában, a megismételt közgyűlés ugyanakkor már nincs tekintettel a résztvevők tulajdoni hányadára, így függetlenül attól hányan jelentek meg, a közgyűlés döntésképes lehet!

Mi határozza meg a szavazati arányokat?

A tulajdoni hányad.

Kik szavazhatnak a közgyűlésen?

A lakások tulajdonosai. A tulajdonos távolléte esetén, az általa írásban meghatalmazott személy.

Hogyan és mikor lehet írásban szavazni?

Az írásbeli szavazás feltételeiről és szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Ennek hiányában, egy korábbi közgyűlésnek kell döntenie, az írásbeli szavazásról, annak módjáról.

Írásban történt szavazás esetén, mikor határozatképes a szavazás?

Az eredmény megállapításának részletes szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Minden más esetben eredménytelen, ha a leadott írásbeli szavazatok aránya nem éri el az összes tulajdoni hányad több mint felét.

Nem értek egyet a közgyűlésen hozott döntéssel. Mit tehetek?

A törvényben meghatározott illeték megfizetése után, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető a bíróságtól, a vitatott határozat érvénytelenségének megállapítása.

Mi az a felújítási alap?

Az épület felújítására szánt, elkülönített összeg.

Kötelező felújítási alapot képezni?

A felújítási alapképzés nem kötelező, azonban a nem várt, nagy összegű javítási munkálatok miatt ajánlott! Van ahol az Alapító Okirat kötelező jelleggel előírja.

Kit terhel a korábbi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös költség?

Adás-vétel esetén különösen ajánlatos a régi tulajdonostól "nullás" igazolást kérni, melyben a közös képviselő igazolja, hogy az eladónak közös költség hátraléka, tartozása nincs! Ennek elmulasztása esetén, a régi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös és egyéb költségek az új tulajdonost terhelik.

Ingatlanértékesítéskor, hogyan történik a közös költség elszámolása?

Az eladó és a vevő közötti megegyezés szerint, ugyanakkor bevált gyakorlat, hogy a tárgyhavi kötelezettség azé, aki a tárgyhó első napján tulajdonosa az ingatlannak.

A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő?

Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik.

A társasházakban történő munkálatoknál, milyen összeghatárnál kötelező árajánlatokat bekérni?

Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza.

Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz?

Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ meghatároz.

Mit jelen az, hogy rendkívüli egyszeri befizetés?

Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri befizetést rendelhet el.

Ki tud segíteni a problémás szomszédokkal szemben?

Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést. Amennyiben kizárólag a magántulajdont érintő problémáról van szó, úgy az önkormányzati jegyzőnél kell Birtokvédelmi eljárást indítani.

Szamosközi Társasházkezelés +36-20-397-8703
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen!